Cikk: 105., Dátum: 2021. december 08., Szerző: Családi kutyaiskola - Pécs
Mindig is úgy tekintettünk a „tükör módszerre”, hogy véleményünk szerint az nem igazán kutyaképzési technika. Az, hogy a kutya megmutatja, hogy mi magunk adott pillanatban hogyan viselkedünk, az önmagában –akár honnan is nézzük- csak egy pillanatnyi megfigyelés.
Ez nem gond, de kutyatanítás ebben a tükörképben Nekünk egyáltalán nincs. Persze a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy e kétszereplős, túlságosan leegyszerűsített modell. Célja nem is igazán a kutyaképzési-, mint inkább az eladástechnika. Ezt jobban tudják a marketingesek. Ha valóban képzési technikát keresnénk, az itt a külföldről ismert klikkeres tréning.
Kérdések:
Vajon vizsgálták már kutatók itthon ezt a képzési technikát? Elemezték objektíven a hatékonyságát? És egyáltalán valóban létezik tükör technika?
Az ELTE etológiai tanszék kutatói gondoltak egyet és vették a fáradságot, hogy megvizsgálják a klikkeres oktatás egy területének, a formálásnak az oktatási-, információátadási hatékonyságát. Olyannyira lelkesen tették ezt, hogy mindjárt összehasonlító elemzést végeztek az ember számára jól ismert szociális tanulási móddal: az utánzással.
Rendkívül érdekes lett a kutatás, mert a végére olyan dolog született, amit abszolút nem várnánk. A kutatási megállapítás és szakszerű tényközlés mellett született egy új kutyaképzési módszer a „csináld utánam” (Do As I Do) technika. Az etológus alkalmazható képzési technikát dolgozott ki, ami ráadásul olykor még gyorsabb és hatékonyabb is tud lenni, mint „a hagyományos, kizárólag asszociatív tanuláson alapuló” kilikkeres kutyaoktatás formálása!
Az új módszer (Do As I Do) összetett feladatoknál, akciósorozatoknál – az esetenként kudarcba végződött formáláshoz képest- sokkal jobb és eredményesebb!
„A tudományban az a legcsodálatosabb, hogy minden állításunkat adatokkal kell alátámasztanunk.”
Mi adja ennek az új módszernek a varázsát? Miért eredményesebb a másiknál?
Van erre saját válaszunk és elég egyszerű. A „klikkeres” formálásnál a kutya alapvetően magára marad, önmaga keresi a helyes megoldást a Gazdi pedig esetenként ad egy-egy „klikk”-et, ha a kutya helyes irányba megy. Ha nem, hát akkor „kutya legyen a talpán”, hogy meglegyen a saját kitartása, motivációja és -próba szerencse- sikeres legyen. Ez nagy teher a kutyának! Van, hogy egyáltalán nem jön össze a cél, inkább föladja, főleg komplexebb feladatmegoldásoknál.
A „csináld utánam” technikában pedig pont a Gazdi szerepvállalása nagyobb, aki alázatosan a kutyának önmaga mutatja meg a feladatot. Az ember „modellé” válik, amit a kutya lekövet. Ez a kutyának nagy könnyebbség, hisz imitációval (utánzással) új cselekvést - a "játékszabály" megértését követően -tényleg egyszerűen tanul. Még komplex feladatok és akciósorozatok esetében is abszolút sikeresen!
A kutyát az oktatás során szociális jutalomban is részesítik. Így lehet kutyaképzésként az utánzás sokkal hatékonyabb.
Úgy tűnhet, mintha a formálás során az ember fölényesen „szívatná” a kutyát, addig az utánzáskor a tanító apránként „egyenrangúsodik”. Más a kettőnél alkalmazott képzési szemlélet és a tanító-tanuló páros egymáshoz viszonyulása.
Látszólag, míg a formálás mereven távolságtartóbb, addig az utánzás inkább játékosan belsőségesebb.
És ha már nézőpontot keresünk, akkor rá kell mutatni arra, hogy -az előnyei mellett- van egy különös érdekessége is a „csináld utánam” kutyaképzési technikának. Mi az? Hmm, nagyon fura, de ez a kutya tanítási módszer már tényleg tükör kutyaképzési technika. Amit a tanító ember csinál, azt a tanuló kutya a cselekvésében valóban visszatükrözi.
Hálásan köszönjük a figyelmedet!