A kötődés - a kutya és egy láthatatlan erő

Cikk: 11., Dátum: 2019. január 1., Szerző: Családi kutyaiskola - Pécs

Csányi Vilmos közismert kutyaetológus egyik mondata így szól:

"A kutyáknak igenis van természetes környezetük: az emberi család."

Ez a ma viszonylag könnyen elfogadható mondatnak a hátterében hatalmas szemléletmódváltás (farkasfalkától az embercsoportig) áll, mely végigkíséri a kutyák háziasításának nagyon hosszú folyamatát. Négylábú kedvenceink igen régóta élnek már az emberrel együtt, így a kapcsolatuk is régóta formálódik, alakul.

Mára megszoktuk, hogy a kutyák velünk együtt élnek, és fontos részévé is váltak az életünknek. Azaz mind fizikai érintkezéseinkben, mind érzelmi életünkben teljesen természetessé vált a kutya jelenléte. Valóban hasznos társa lett az embernek, része az emberi életünk legalapvetőbb közösségének, mely nem más, mint a család.

A közösen megélt hosszú időnek köszönhetően így születhetett meg egy olyan különleges lény, melyet ma csak úgy nevezünk: a családi kutya.

A kutya genetikája, a fejébe kódolt gondolat, a viselkedésének minden fő rezdülése egy törvényt követ, mégpedig azt, hogy az életben maradása, a túlélése sikeresebb lehet akkor, ha együtt tud működni mással, mintha azt egyedül tenné. Ennek az együttműködésnek pedig kiváló partnere lehet az ember.

"a domesztikáció során a hozzánk vonzódó, az emberi kommunikációt legjobban megértő, a szociális viszonyainkhoz leginkább alkalmazkodó állatok utódait tenyésztettük tovább"

Mi az oka annak, hogy a kutya a mi emberi, családi közösségünkbe oly sikeresen be tud illeszkedni? A válasz egyszerű: a kutya eredetéből fakadóan társas lény.

Soha nem élt önálló életet, mindig közösségben élő állat volt. De nem csak ez a tény teszi valóban sikeressé az emberrel való kapcsolatát, hanem a hűség képessége!

Ha olyan komoly döntést hozunk, hogy kutyát fogadunk magunk mellé, azaz belevágunk a kutyatartás oly szép és örömteli világába, akkor csak egyetlen egy dolgot kell minden egyes pillanatban a fejünkben tartanunk: Bármit tesz, mutat, csinál, próbál, akar a mi kis négylábú "kedvencünk", akkor sem tud minket becsapni, mert mi pontosan tudjuk, hogy

alapvető szükséglete, hogy velünk éljen együtt.

Nem csak az ember igényli az eb társaságát, hanem a kutya számára a túléléshez szükséges! Soha nem szabad ezt elfelejtjük! Pedig pont ez az apró kis tény lesz az ember-kutya kapcsolat egyik fontos kritériuma. Mi teremtjük meg neki a megélhetést! Az élete tőlünk függ! Nekünk ennek tekintetében kell vállalnunk ezt kapcsolatot felelősen és lelkiismeretesen.

"a kutya az a kivételes állat, amely eltaszítását az emberhez, az embergyerekhez hasonlóan éli meg"

És bármennyire is mutat mást Nekünk, bármennyire is próbál Minket megtéveszteni, bármennyire is tűnik másképpen, azért Mi magabiztossággal tudjuk, hogy a kutya csoportállat, vonzódik a barátságos emberhez, az ő természetes "csoportja" pedig a család! Őt mindig kényszeríteni fogja erre egy erős belső hang, egy teljesen láthatatlan erő, a kötődés ereje.  

Hálásan köszönjük a figyelmedet!