Agresszió a kutyáknál – zéró tolerancia
Cikk: 121., Dátum: 2022. november 03., Szerző: Családi kutyaiskola - Pécs
Az agresszió a kutyák kapcsán nem ismeretlen fogalom. Az egymás közötti kontaktusokban bizony gyakran előfordul. Sőt az emberrel szemben is szintén sok esetben megjelenhet. A kérdés, hogy egy családi ebtartó számára ma
a kutya agressziója mennyire elfogadható?
Régen azt mondták, hogy egy pásztorkutyának feladata végzésében elég bátornak és rátermettnek kellett lennie ahhoz, hogy terelje, őrizze, védje a nyájat. Ehhez kellett megfelelő mértékű ösztönenergia. De ha a kutya túlságosan agresszív volt, akkor a pásztor sajnos eltette a „bot alá” az ebet.
A szolgálati kutya rendvédelmi használatában, de még az amatőr kutyasportban is a kontrollálhatóság, a gátolhatóság, a fékezhetőség rendkívül fontos követelmény. Ami különösen a kutya agressziójában játszik nagy szerepet. Amelyik eb túlzott mértékben erőszakos, az teljesen alkalmatlan még most is ezen a területen.
Közismert tény, hogy a kutyák háziasításának folyamatában az egyik legfontosabb szelektáló ismérv pont az agresszió volt. Már a kezdetekkor, amelyik eb nem volt kellően képes a stressz elviselésére az emberrel való együttélésben és támadóan agresszív egyed volt, annak a prémjéből igen könnyen válhatott a hideg éjszakákra takaró.
„Az emberre támadó farkast vagy őskutyát agyoncsapták”
(Csányi Vilmos)
Mára a kutyák agressziójának különböző fajtája is jól ismert, erről részletesen lehet tájékozódni az interneten (lásd Gazdijogsi). A megjelenésében is számos lehetőség kínálkozik. Nem feltétlenül csak a sérüléssel járó (pl.: odakapás, harapás, marcangolás, …) megjelenési formákat számítjuk ide, hanem a sérülés nélkülieket ( pl.: fixálás, merev nézés, szőrborzolás, morgás, vicsorítás, …) is.
A kialakulása mögött bármelyik egyednél húzódhat akár genetikai ok, akár a helytelen nevelésből, akár a rossz tartási körülményekből, akár egy negatív élményből, akár a gazda viselkedéséből fakadó is. Ezt mindig egyedileg érdemes csak vizsgálni, mégpedig átfogóan és körültekintően.
Az agresszív viselkedést a kutyára ráhagyni, elnézni, eltűrni, tudomást se venni róla egyáltalán nem szabad! Egy agresszív megnyilvánulásra jutalmazással, kényeztetéssel reagálni pedig rettenetesen naiv dolog. Ilyenkor tétován állni, vagy bizonytalanul cselekedni nem megengedett!
Adott helyzetben az agresszív viselkedést gátolni, fékezni, kontrollálni kell, előtte pedig azt megelőzni szabad. Tudatosan agresszióra nevelni, ember irányába támadásra tanítani egy ebet nem szabad! Ha a kutya magatartása jellemzően agresszív, akkor indokolt a védőeszközök (pl. rövid póráz, szájkosár) használata közterületen, sőt érdemes az állatorvossal átbeszélni a gyógyszeres kezelés lehetőségeit is.
Mindenképpen figyelni kell arra, hogy az eb más állatot, vagy embert harapásával soha ne veszélyeztessen! Ilyen esetekben nemcsak indokolt, hanem el is várható az azonnali határozottabb és markánsabb bánásmód!
„És mit ne? Nagyon kérem, ne tartsanak veszélyes kutyát a családban!”
(Csányi Vilmos)
Általánosságban megfogalmazható , hogy az agresszió kezeléséhez két dolog kell feltétlenül: sok idő és nagy türelem.
A lazaság, az engedékenység, a komolytalanság vagy épp a mellébeszélés, az elferdítés, a félremagyarázás, mint stílus itt semmiképpen sem erény! Készüljünk fel arra az esetre is, hogy sajnos a kiválthatósága akkor is megmaradhat, ha sokat teszünk ellene.
„Az agresszió kapcsán fontos kiemelni, hogy minden kutya viselkedéséért, károkozásért, így az általa okozott harapásért is a gazda felel, ő vállalja az erkölcsi és jogi felelősséget is.”
(Gazdijogsi)
A ma hatályos jogszabályokban található előírások – bármennyire is azt gondolnánk, hogy ez másképp lenne az erősödő állat jólétét figyelembe vevő szemlélet miatt – a kutya agressziójánál ma sem mutatnak nagyon eltérő hozzáállást az őskutyáknál alkalmazott gyakorlathoz képest.
A kóbor állatok befogásánál egy agresszív kutya életét kioltani a 45 napos várakozási határidő helyett akár már 15 nap után is lehet (785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. § (3) c).
Egy kutyát akár veszélyessé minősítheti a hatóság, ha embernek már sérülést okozott, vagy fizikai- vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy sérülést okozhat. Ilyen esetben gyakorlatilag vadállatnak tekinthetik. Elrendelheti a hatóság az eb életének a kioltását, ha súlyos vagy maradandó sérülést okozott embernek (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 24§ /A, C.).
Egy agresszív kutya emberre támadásának megakadályozása – ha az másképp el nem hárítható - pedig olyan elfogadható ok és körülmény, hogy az eb életét azonnal ki lehet oltani. (1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 11. § (1)).
Minden esetben felelősen, tudatosan, kitartóan és következetesen foglalkozni kell az agresszió kezelésével! Ez egyéni-, társadalmi-, közös érdekünk.
Hálásan köszönjük a figyelmedet!
