Klikker? - Na még mit nem!
Cikk: 125., Dátum: 2022. december 28., Szerző: Családi kutyaiskola - Pécs
Fontos döntések előtt állunk, mikor elkezdjük a családi kedvencünk oktatását, nevelését. Ilyen döntés lehet, hogy milyen szemléletmódban, elvek alapján, módszerrel és eszközökkel történjen? Mi is jól végiggondoltuk ezeket és olykor a döntés nem is volt annyira nehéz. A klikker használatnak esetében például ez kifejezetten gyors és egyszerű volt.
A klikker egy kiváló idomító eszköz. Sikeresen megtaníthatsz vele egy piruettet, vagy bármi mást. De ettől még ez csak idomító eszköz marad. Pont, mint a régen az ostor, az is hasonlóan hatékony tanító eszköz volt (1). Épp csak más oldalról közelítette meg
az idomítás logikáját.
„A kutyák tanításának módszertani fejlődésében is megtaláljuk az állatidomítási módszerek fő jellegzetességeit.” ... „Az idomítás módszerei: fájdalmat kiváltó módszer; kevert módszer; kontraszt módszer; mechanikus módszer; ösztönző módszer.”
(dr. Kováts Zsolt)
Azért utasítjuk el határozottan a klikker használatát, mert Nekünk nem az a legfőbb célunk, hogy egy figurát, vagy mozdulatot rögzítsünk a kutyánál. Sőt -épp ellenkezőleg-
azt is el tudjuk fogadni, ha egy kutya teljesen másféle módon old meg egy-egy feladatot
(pl. másképp ül, egyedi módon fekszik).
Nekünk igazán az a fontos, hogy a köztünk létrejövő kapcsolat milyen minőségű, milyen mélységű legyen!
Ebben pedig a klikkerre abszolút akadályozó tényezőként tekintünk.
Az egyedi kapcsolatot mindenkinek magának kell kialakítania, fenntartani és megélnie, de ennek módját, jellegét senki más nem határozhatja meg.
„ A testi érintés, éppen úgy, mint az embernél,
a szoros kapcsolat kifejezője.”
(dr.Csányi Vilmos)
Az, hogy Mi nem használunk klikkert nem egy véletlen szakmai tévedés, vagy egy ízlésbeli hiba. Ez kizárólag nagyon tudatos, és teljesen szándékos döntésünk! A Mi családi közösségünk életébe, melybe a kutyáink is beletartoznak, a távolságtartó szemlélet egyáltalán nem fér bele. Használni biztosan nem fogjuk soha!
„Az idomított viselkedés mindig eltér a természetestől!"
(Patay László)
Teljesen természetellenes, hogy a kutyának egy bizarr, kattanó hang legyen az öröm forrása.
"ennek tökéletes példája a kutyák klikkerrel való idomítása"
(dr.Brian Hare - dr.Vanessa Woods)
Kétsége se legyen senkinek afelől, hogy a klikkernek semmi köze nincs a szociális jutalmazáshoz, sőt
önmagában minden kutya számára teljesen értéktelen.
Ezt nemcsak a megszerzett kutyás Okj-s szakmai végzettségek, vagy a diploma és mesterdiploma által biztosított tudásunk alapján mondjuk, és nemcsak a 20 éves saját kutyaoktatói tapasztalatunk alapján, hanem leginkább az önmagun által megélt családi kutyanevelésünk örömteli pillanatai miatt.
„A kutyák zsenialitása az emberi kommunikáció megértésében áll, és abban,
milyen motiváltak a velünk való együttműködésre. ”
(dr.Brian Hare - dr.Vanessa Woods)
Egy klikker kizárólag másodlagos megerősítésként használható, de az is csak akkor, ha társítunk hozzá elsődleges jutalmat is. Ezért tekintünk Mi rá
áljutalomként.
Az oktatásnak és a jutalmazásnak is bizony sokféle módja van. Szerencsére van a klikker helyett családi alternatíva is, mint például a természetes pedagógia és a szociális jutalmazás.
Válassza ezeket az, akinek az értékrendszerében a türelem prioritásban van egy kicsit. Persze csak akkor, ha a kutya valóban családtagnak számít és igény van arra, hogy a vele kialakított kapcsolat szorosabb és bensőségesebb legyen.
Akinek pedig ez nem fontos, az forduljon inkább azokhoz, akik az idomítást nagyon is élvezik. Amiben nem a fájdalomkeltés a meghatározó ismérv, hiszen "szükségtelen vagy elkerülhető fájdalmat okozni" a kutyának a múlt század vége óta jogszabályilag tilos. Inkább az a lényeg, hogy miként is tekintünk a családi kutyára?!
Vajon a szeretetünket milyen mértékben terjesszük rá ki?
Egy záró gondolat azoknak, akik alapjaiban nem értik a családi kutyatartás valódi célját:
„Az idomítás az emberi teljesítmény egy sajátos próbája, ami – akárcsak a versenysport –
egyfajta show, látványosság, s üzlet is egyúttal.”
(Veress István)
Hálásan köszönjük a figyelmedet!
Lábjegyzet: (1) A szolgálati kutyaképzés rendkívüli mértékben eltér a családi kutyaoktatástól szemléletében és módszertanában, de még célkitűzésében is. Soha nem is volt azonos! Amíg pl. rendőrkutyák képzésében a funkció és feladatteljesítés áll a középpontban, addig a mai családi kutyatartás alapvetően érzelmi szükségletből fakad, pont ezért tekintünk a kutyára családtagként.
Ne felejtsük el, hogy a jogszabályok ma kifejezetten tiltják is a kutyatartók számára az emberre uszítást és az indokolatlan bántalmazást. Bizony létezett olyan kiképzés, ahol a tudatos "verés"-hez szoktatás az "igaz" (pl.Kováts)! A családi kutyatartás érzelmi alapú célját és igényét, amely a szoros kötődést és a szeretet megélését hivatott megvalósítani a gondoskodáson és együttélésen keresztül ez nem biztosítja. Az ostor ennek megélésében akadályozó eszköz. Pont annyira, mint a klikker.
