Ráneveléses módszer - idézetek Rithnovszky-tól

Cikk: 57., Dátum: 2015. augusztus 18., Szerző: Családi kutyaiskola - Pécs

RITHNOVSZKY JÁNOS:
PEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK és a RÁNEVELÉSES MÓDSZER
A KUTYAKIKÉPZÉSBEN

könyvében található módszertani bemutató szemelvényei:

„A ráneveléses módszer lényege, hogy a kölyökkutyát úgy neveljük, hogy az azonosuljék jövendőbeli feladatával.  Ennél az esetnél a pszichológiának arra az alaptörvényére támaszkodunk, hogy

az egyed magatartását az őt érő külső természeti és egyéb ráhatások formálják, alakítják ki. Ezek szabják meg a környezetéhez való viszonyulását.”

„Tévedés ne essék! A ránevelés és a kölyökkutya felnevelése szorosan összefüggő tényezők, s egyik sem hanyagolható el a másik kedvéért!”

„A kölyökkutya nevelésénél következetesen és módszeresen arra kell törekednünk, hogy a feltételezett öröklött jó és rossz tulajdonságok  mellett - amelyeknek uralkodó vagy lappangó voltáról nevelés közben, a gyakorlatban győződhetünk meg - a nevelés és a tanítás folyamán olyan feltételeket teremtsünk, hogy azok a lehetőségekhez képest hozzák felszínre az uralkodó jó tulajdonságokat, nyomják el az esetleges rosszakat, és hogy - ugyancsak a lehetőségekhez képest - még újabb jó tulajdonságokat fejlesszünk ki benne.”

 

Szocializáció játékosan

„A ráneveléses módszerrel egy, az egyed számára a korábbi elődöknél magasabbszintű szocializálási tevékenységet végzünk, hogy a természetével, magatartási formájával ellentétesnek ható munkára alkalmassá tegyük és megszerettessük azt vele.”

„A ráneveléses módszernél; amikor a kölyökkutyával már kezdettől fogva, mint a fennmaradás létfeltételeinek egyik vagy másik motívumát, magukat a szaktevékenységgel kapcsolatos ismereteket is állandósítjuk, szinte játékszerűen megtanítjuk a mi szemszögünkből nézve oly fontos tudnivalókat, anélkül, hogy az komoly erőkifejtést igényelne.”

„Maga a játék a gazda számara is sok tanulsággal jár. Felmérheti kutyájának képességeit, milyen alacsony vagy magas az ingerküszöbe, mennyi idő alatt, milyen erősségű ingerhatásokra gorombul be, milyen a ruganyossága, a reflexitása /reagálása/, és még sokáig sorolhatnám.”

„A ráneveléses módszer alfája és ómegája, hogy a kiképző az általa tanított, a ránevelésre befogott kutyát /saját igényei szerint, a biológiai adottságok maximális kihasználása mellett/ megtanítsa érzékszerveinek használatára. „

„Az emberi találékonyságnak, rafinériának kell elérnie, hogy rávegye a kölyköt arra, hogy "azt higgye”, az ő kedvére történik mindaz amit cselekszik, azaz cselekedtetünk vele. És itt, most ismét visszautalok a pozitív és a negatív motívumok jelentőségére, arra, hogy

nagyon sok jót, jutalmat, dicséretet, kedvességet kell kapnia a kölyöknek azok mellett a tiltást szolgáló kellemetlen tapasztalatok mellett, amelyekkel megismerkedik ebben az időszakban.”

Időigény

„Igen-igen lényeges, hogy ne törekedjünk a gyors eredmény elérésére sem ezekben, sem a további gyakorlatokban, hagyjuk a maguk természetes módján kialakulni az egyes feltételes reflexeket.”

„Mindig csak annyit vállaljunk, és azt próbáljuk a kutyával megtanítani, amelyet a körülmények számunkra elfogadható módon – anélkül, hogy bármely sérülést okoznánk önmagunknak vagy kutyánknak – lehetővé tesznek! A körültekintő mérlegelést sohasem hanyagolhatjuk el! „

Az idegtípusok és a nevelés

„Az idegtípusok kialakulása - az öröklött hajlamokon túl - nagymértékben függ a kutya nevelési módjától. Ha az előzőekben leírtak alapján igyekezünk kutyánkat nevelni, és a nevelése nem szenved törést, kiképzésre és munkára alkalmas egyedet kapunk.”

„Azokkal a kutyákkal szemben, amelyek nevelésükben törést szenvedtek, és félénkek, bátortalanok, esetleg vadakká váltak, különleges nevelési módszereket alkalmazunk.

Ez abból áll, hogy ha a kutya félénk /melankolikus/, óvjuk a hirtelen, erős ingerektől, lassanként, fokozatosan szoktassuk hozzájuk, és szeretettel bánjunk vele. Ezzel visszaadjuk a kutya önbizalmát, s így feltételezhetően ez esetben is alkalmassá válik a kiképzésre.”

„Vad, nehezen fékezhető /kolerikus/ egyedek nevelésében is elsősorban a jó bánásmód és az ingerekkel szembeni gátlások kialakítása a legcélravezetőbb.”

„A legfontosabb mindenekelőtt magunk és az állat életében is - a szabályos ritmus."

"Meghatározott időpontokban történjék az étkeztetés, az üríttetés, a sétáltatás, és hozzávetőlegesen - főként a kiképzés első időszakában -a foglalkozások és a játék is.”

Kapcsolat/kötődés/építés

„A gyakorlatokat betaníthatjuk - s előbb vagy utóbb, jól-rosszul mindegyik kutya végre is hajtja azt - de a ragaszkodást nem! Ez kölcsönös vonzalmon alapszik, amelyet magunknak kell kiépítenünk a kutya lelkiismeretes gondozásával, etetésével, a látszólagos ok nélküli szeretgetéssel/fültő vakargatással/, egy-egy jó falat juttatásával, amelyet csak önmagáért kapott a kutya.”

„A szeretettel, figyelemmel, odaadással nevelt kutyák gyorsabban, tökéletesebben "nyílnak", jobban odafigyelnek a környezetükre, az őket körülvevő világ történéseire. Mert szabadnak érezhetik magukat, nem a fegyelmező kéz súlya alatt görnyedve kell életüket leélniük.

"Ezért nem győzöm unos-untalan emlegetni és hangsúlyozni a határozott kéz, és a szerető értelem fontosságát az együttes munkában.”

Szabályok

„Az említett szabályokat két, nagy csoportra oszthatjuk: a tiltó és az engedélyező szabályokra. Mint; a szabad, nem szabad; helyes, helytelen; biztonságos, veszélyes; jó, rossz; szükséges-e valamely dologtól tartózkodni vagy nem; vagy pl. a közlekedési szabályokra /forgalombiztonság/”

„A ráneveléssel lehetőséget nyújtunk a kutya számára, hogy mindezeket megpróbálhassa, ténymegállapítást végezhessen anélkül, hogy súlyos károsodás érné, esetleg belepusztulna.”

„mondhatnám, megtanítjuk kutyánkat "gondolkodni".

Nos, nem emberi tudatra utalok ezzel a megjegyzésemmel, hanem arra, hogy miután az állat elsődlegesen emlékképekben és cselekedetekben "gondolkodik",

az egyes emlékek közötti összefüggéseket felfedezve, azoknak ok-okozati összefüggéseire rájőve, kombinálni tudja azokat, és ezen kombinatív asszociációk /képzettársítások/ segítségével új cselekvési és viselkedési módozatokat alakít ki magában olyannyira,

hogy külön tanítás nélkül is képes az adódó új helyzetben ezeket alkalmazni.”

/RITHNOVSZKY JÁNOS/

Hálásan köszönjük a figyelmeget!