Cikk: 138., Dátum: 2023. szeptember 09., Szerző: Családi kutyaiskola - Pécs
Az amerikai evolúciós antropológus, valamint pszichológaiai- és idegtudományi professzor Dr. Brian Hare írja egyik könyvében a „klikkeres idomításról”, hogy egy olyan kiképzéstechnika, amelynek alapja „az állatpszichológia egy rég megdőlt irányzata”. (1)
Fura, hogy az ebképzők között ez az igen divatos módszer ilyen komoly kritikát kap egy neves kutatótól. Így felvet bennünk egy kérdést: Ha ez a kondicionált jutalmazáson alapuló technika –az állatpszichológia szempontjából- mára már valóban „avit” és tényleg eljárt felette egy kicsit az idő,
akkor mi lehet az az elsődleges jutalmazás, ami viszont soha nem lesz elavult?
Egy ismert amerikai író Karen Pryor értetlenkedve írja egyik könyvében, hogy egy „nem megérdemelt jackpotnak” mennyire „hirtelen és hosszan tartó hatása” volt számára, amit nem teljesen értett meg. Reménykedve írta, hogy egyszer valaki majd „magyarázatot ad rá”. (2)
Ez a gondolat ténylegesen segíthet nekünk rátalálni arra a megoldásra, hogy hogyan is jutalmazhatnánk felszabadító módon a kutyánkat. Hiszen azt mindenki nagyon jól látja, hogy egy klikkeléssel (csak áthidaló-, ill. jelölő jel) még egyáltalán nincs az eb számára kielégülés.
Az elsődleges jutalom elmaradása (pl. változó ütemezésnél) megtartja a stressz okozta feszültséget a kutyában.
Szerencsére alkalmazhatunk olyan megerősítést is, amit tudatos tréning nélkül, bárhol-bármikor és abszolút stressz nélkül végezhetünk. Olyat, ami teljes felszabadultságot eredményez, mondhatnánk biztosítja az eb számára a „lelki megváltást”.
Ennek rendkívül egyszerű gyakorlata van, még eszköz sem szükséges hozzá. Ez esetben úgy jutalmazzuk meg a szeretett kedvencünket, hogy nem követelünk meg tőle semmit.
Nincs feladat, nincs elvárás.
Az igazán értékes jutalmat feltétlenül adjuk oda!
Rendkívül fontos, hogy itt nincs ütemezés, itt nincs mértékletesség, itt nincs kondicionált jel, itt nincs másodlagos jutalmazás!
Nagyon figyeljünk oda arra, hogy ez tényleg értékes, különlegesen jó, extrán extra jutalom legyen a „semmiért”. Ez a feltétlen szeretetünk megnyilvánulása kell, hogy legyen.
Egy olyan megerősítés, aminek a funkciója nem egy nyomasztó feszültség fenntartása a kutyában, hanem inkább egy üdvözítő jutalmazás, egy „lelki” vágyat kielégítő boldogság.
példa: „ pápai ablak ”
Van egy nagyon egyéni szokásunk otthon a kedvenceinkkel. A hátsó udvar felé nyílik egy középső ablakunk, aminek különösen nagy jelentősége van. Amikor ez az ablak kinyílik, akkor jönni fog a „pápai áldás”. A legfinomabb falatok fognak átadásra kerülni a „híveknek”. De ezért nem kell semmit tenni, csak önmagukért kapják a kutyák, „l’art pour l’art”. Nincs utasítás, nincs parancs, csak az igaz „áldás”. No, ekkor van ám nagy öröm, rendkívüli boldogság. Ez a mi közösségünk megerősítése, az összetartozásunk kifejezése.
Hálásan köszönjük a figyelmedet!